Helyi nemzeti etnikai és kisebbségi kultúrát bemutató program - Szabadszentkirály

  1. 12:00- 12:15 Megnyitó:

Almás Roland a megnyitón elhangzott beszédében elmondta, hogy a falu életének szerves része a nemzetiségek léte, és a kultúrájuk gyakorlása, bemutatása és átörökítése. Ezért is került megrendezésre a Helyi nemzeti etnikai és kisebbségi kultúrát bemutató program, melynek keretén belül a roma nemzetiséget különböző kulturális aspektusokban kívánja a vezetőség prezentálni, a lakosság aktív bevonásával. Emellett meghívtunk egy sokac kultúrát képviselő roma együttest is, amellyel a kultúrák közötti különbségek csökkentését, a látókör szélesítését és a nemzetiségek közötti ellentétek csökkentését kívántuk szolgálni.

  1. 12:15-14:00 Ebéd:

A megnyitó után a rendezvény az ebéddel folytatódott, ahol a megjelenteket tradicionális cigány lecsóval és cigány kenyérrel, azaz punyával kínáltak. Az ízletes ételek mellé a szervezők üdítőket, szénsavas-, valamint szénsavmentes ásványvizeket kínáltak frissítőként.

  1. 12:15 –13:00 Roma Történelem, hagyományok és kultúra bemutatása:

Orsós Zsoltné, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta, hogy a múlt nagyon fontos a jövő generációjának. Fontos, hogy ismerjék kultúrájukat, történetüket, és azt hitelesen át is tudják adni, mind a kortársaiknak, mind pedig az utánuk következő nemzedékeknek. Ha az adott nemzetiség tagjai, és más nemzetiséghez tartozók egyaránt tisztában vannak az adott szokásokkal, kultúrákkal, akkor könnyebb az egymással szembeni megértés, elfogadás, így pedig csökkenthető a szegregáció, az előítéletek, a diszkrimináció az egyes csoportok tagjaival szemben. Hogy e kulturális elemek bemutatását biztosítani tudjuk, felállítottunk egy sátrat a rendezvény helyszínén, ahol bemutattuk a különböző régi cigány szakmákat, kultúrát. Ilyen régi mesterség például a teknővájás, a kosárfonás, a különböző muzsikus cigányok, a cserépedény készítés, de itt került bemutatásra a cigány lecsó története is.

Bár az előadás csak 45 perces volt, az érdeklődők a kiállítást a rendezvény teljes ideje alatt megtekinthették.

  1. 13:00– 19:00 Kulturális blokk:

13 órától vette kezdetét a rendezvény kulturális blokkja, ahol különböző, hagyományos roma kulturális műsorokat tekinthettek meg a rendezvényre látogatók, környékbeli egyesületek, csoportok előadásában. Az első fellépő az Alsószentmártoni tánccsoport volt, akik tradicionális roma énekekkel és tánccal szórakoztatták a közönséget. Ezt követte 14 órától a Mohácsi Tambura Zenekar zenei előadása, amely a mohácsi sokac kultúra egy szeletét hozta el a mai rendezvényre. Fontosnak tartjuk a kultúrák közötti párbeszéd kialakítását, más kultúrák értékeinek megismerését, bemutatását. Szeretnénk elérni, hogy ne csak egy nemzetiséghez tartozó hagyományőrző egyesületek lépjenek fel, hanem más kultúrák roma képviselői is teret kapjanak, ezzel is csökkentve a kulturális különbségeket. A mohácsi térségben a tambura a sokacok és szerbek nemzeti hangszere, de a lokális cigányzenekarok is a tamburát használják elsősorban a hegedű helyett. A tamburazenekarok általában átörökítik hagyományaikat, vagyis apáról fiúra öröklődik az elsősorban a déli szlávoknál használatos hangszeren játszás tudása. 16 órától a gerdei Limba Nostru Hagyományőrző Egyesület kápráztatta el a nézőket bámulatos zenei előadásaival, amely a roma nemzetiségi zenéket, népdalokat sorakoztatta fel előadásában. Az inkább éneklésre, zenére fókuszáló műsorok után a táncé lett a főszerep a színpadon. A Csacse Rom és a Fekete Láng tánccsoportok bámulatos hagyományőrző táncai igazán lekötötték a megjelenteket, amelyhez hozzájárult a néptáncosok egyedi, színes viselete. Az előadásokat kitörő tapsviharral díjazták a nézők.

Az estére hangolódást hivatott biztosítani a 19 órakor kezdődő előadásával a Szegafredo Együttes, majd az azt követő, a romák körében nagy elismeréssel övezett Bódi Csabi, fellépése.

  1. 20:00 - 3:00 Bál Szekivel:

A rendezvény méltó lezárásának gondoltuk a helyiek körében ismert Szeki közreműködésével tartott bált. A délután zenés, táncos előadások megalapozták az esti hangulatot, a falu apraja – nagyja együtt ropta a különböző zenékre. A tánc, az éneklés összehozta az embereket, és közösen szórakoztak, nemtől, kortól, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül.