Előzetes és foglalkozási szocializáció tréning keretében a munkaszocializáció megszerzésért - Királyegyháza

  1. 11:00-12:00 Önéletrajz és motivációs levél – előadó: Kőhegyi Melinda

Kőhegyi Melinda az első előadás során bemutatta, hogy mi a lényege az önéletrajznak és motivációs levélnek, illetve beszélt arról is, hogy hogyan kell önéletrajzot és motivációs levelet írni.  Szemléltetésként és segítségnyújtásként előre kinyomatott, különböző állásajánlatokra előzetesen megírt önéletrajzokat és motivációs leveleket hozott a résztvevőknek. Bemutatta az önéletrajz főbb blokkjait, beszélt az alapvetően fontos információk feltüntetésének fontosságáról, azok helyéről. Ezt követen beszélt az Europass CV-ről, amely az egyik leghatékonyabb és leggyorsabb önéletrajz készítő program. Ismertette, hogy a motivációs levélben milyen információkat szükséges megosztani egy esetleges állás megpályázásánál. Az előadó elmondta, hogy az Europass önéletrajz által tudását, képességeit, végzettségeit könnyedén áttekinthetővé és láthatóvá teheti a jelentkező, illetve végig vették a megjelentekkel személyre szabottan az Europass önéletrajz nyolc fő pontját, amelyben lehetőség van személyre szabottan összeállítani az egyes blokkokat. Közösen gyakorolták az önéletrajz elkészítését, majd miután kitöltötték az önéletrajzokat, a motivációs levél kitöltése következett, ennek megírását gyakorolták. Sokan nem is tudták, hogy mit jelent ez a fogalom, hogy motivációs levél. Előszőr is ezt kellett tisztázni. Kőhegyi Melinda elmondta, hogy a motivációs levélben az állásra pályázó arra ad választ, milyen indíttatásból pályázta meg az állást, milyen személyes képességekkel tudna hozzájárulni a cég sikeréhez. A motivációs levél elkészítéséhez néhány alapvető kifejezést, szókapcsolatot és sablonmondatot is ajánlott az előadó, hogy ezzel is könnyebbé tegye a résztvevők számára egy meggyőző motivációs levél elkészítését.

  1. 12:00-13:00 Állásinterjús szituációs játékok – Kőhegyi Melinda

A program keretén belül több állásinterjút is „eljátszottak” ezzel könnyítve a jövőbeli interjúk nehézségeiből adódó stresszérzésen. Itt szó volt az állásinterjún való megjelenésről, alkalomhoz illő női és férfi ruházatról, illetve arról, hogyan kell viselkedni egy állásinterjún. Kiemelte a non-verbális kommunikáció fontosságát, illetve az első benyomásról is szó esett, vagyis arról, hogy az első pillanatban nagyon sok dolog eldől a munkáltatónál, hiszen tudatalatti folyamatok játszódnak le ilyenkor. Szó volt az állásinterjúra érkezés időpontjáról, hogy nem illik késni, és elmondta, hogy mennyi idővel érdemes a találkozó megbeszélt időpontja előtt a helyszínre érkezni. A résztvevők különösen örültek, hogy tájékoztatást kaptak erről, hiszen jó részük hátrányos környezetből érkezett, s nem sok tapasztalatuk van az állásinterjúkkal kapcsolatosan. A program során a résztvevők mosóport, öblítőt, törölközőt, mosogató- és egyéb tisztítószert kaptak, melyekkel szemléltették a programon, hogy mi kell ahhoz, hogy megfelelően jelenjenek meg egy állásinterjún, vagy a jövőben a munkahelyükön. Ezután szó volt a különféle munkavégzési formákról: távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás, önfoglalkoztatás. Az előadó igyekezett mindenkinek személyre szabott álláskeresési tanácsadást nyújtani. Megvizsgálták az egyéni kompetenciákat, lehetőségeket, hátteret, hogy megtalálják a legjobb lehetőségeket, megoldásokat. Helyzetfeltárást végezetek, hogy milyen akadályozó tényezők lehetnek. Az előadó elmondta, hogy akadályozó tényezők közé soroljuk, egészségi állapotot, családi körülményeket.

  1. 13:00-14:00 Munkaszocializáció, foglalkozási szocializáció – előadó: Kőhegyi Melinda

Az utolsó tréning során a munkaszocializációról és a foglalkoztatási szocializációról volt szó. Az előadó elmondta a résztvevőknek, hogy a munkahelyi szocializáció az a folyamat, amely során elsajátítják a helytálláshoz szükséges készségeket, megismerik, hogy a szervezet miket vár el tőlünk és ezt nekünk hogyan kell teljesíteni. Ez egyfajta szerepfelvételt jelent, a szerep tanulása történhet formális és informális módon is. Ebben a blokkban legfőképpen azt kellett tisztázni a résztvevőkkel, hogy hogy is kell viselkedni egy munkahelyen, mit jelent az írott és íratlan szabályok betartása. Vannak olyan elvárások a munkáltató részéről, amely a szervezet által összeállított szervezeti és működési szabályzatban is foglalva van, ugyanakkor, mivel közösségben dolgoznak, ezért vannak indirekt módon jelenlévő, ún. íratlan szabályok. Ezen szabályok betartása a hatékony közös munka, és a jó munkahelyi légkör megteremtése, és fenntartása érdekében különösen fontos. Például, itt tartható számon a szünetek hossza, a szünetek gyakorisága, az ebédidő, vagy éppen az, hogy ki milyen módon végzi a munkáját, úgy, hogy ne zavarja munkatársait. Ezen témák érintése nagyon is lényeges volt, ugyanis többségüknek nagyon rég nem volt már munkahelye, illetve volt olyan, akit pár hét után bocsátották el sorozatban több munkahelyről. Beszéltek továbbá a helyes munkahelyi viselkedésről a pontos érkezésről, a ruházatról, hogy mindig az alkalomnak megfelelően jelenjünk meg. Illetve kiemelte az előadó a közösségi média használatát is, hiszen ez egy gyakori probléma, főként a fiatalok esetén, akik idejük nagy részét az online térben töltik, azonban ez egy munkahelyen nem engedhető meg.