Előzetes és foglalkozási szocializáció tréning keretében a munkaszocializáció megszerzésért - Bicsérd

Napjainkban gyakori problémát jelent, hogy a közoktatásból kikerülő pályakezdőknek sok esetben téves elképzeléseik vannak a munka világával kapcsolatban, irreális célokat tűznek ki, így sikertelenséggel szembesülnek, esetleg olyan célokat tűznek ki maguk elé, amelyek elérése nem feltétlenül hozza meg a várt eredményt. A program célja ezen elképzelések eloszlatása a munka világával kapcsolatban a tréningek segítségével. A mai alkalommal Janovics László munkaerő-piaci tanácsadó vezetésével a munkaszocializáció kapcsán kerültek bemutatásra olyan fontos kérdések és témakörök, amelyek alapvető információkat közvetítenek, s fontos készségeket, skilleket fejlesztenek, amelyek ismeretében könnyebbé válhat a munkaerő-piaci elhelyezkedés és hosszú távú helytállás. A munkaszocializáció elősegítését tűzte célul a felkért szakember a műszaki leírásban is ismertetett céloknak megfelelően, vagyis arra helyezte a hangsúlyt, hogy a résztvevők valós, a munkavilágában is kamatoztatható tudásra tegyenek szert. Ehhez az interaktív előadások során különféle teszteket és feladatokat hozott, amelyek például segítettek felállítani egy értékprofilt, s jobban megérthették a résztvevők az értékend fontosságát, valamint a munkaszocializáció folyamatának különböző típusait.

Tevékenységek:

A program 8.30-kor kezdődött. Programunkat az eddigiekhez szokottan több fórumon is meghirdettük, ennek ellenére sajnos kevés fiatal mutatott érdeklődést a program iránt. Jellemzően a hátrányos helyzetben lévők keresték fel ezt a témájú programunkat is – akik nagy részével egyéni fejlesztési terv is készült -, mint az Állásinterjúra való felkészítőt, és Munkaerőbázis fejlesztése című programunkat. Többségük közfoglalkoztatásból és alkalmi munkákból él, és szeretnének kitörni ebből az élethelyzetből. Elmondásuk szerint nincsenek tisztában lehetőségeikkel, illetve nem rendelkeznek kellő kompetenciával egy állásinterjún való részvételhez, vagy a munka világában való elhelyezkedéshez, így nagy örömmel vették ezt a programsorozatot.

  1. 8:30-9:30 A munka világa – előadó: Janovics László:

Janovics László munkaerő piaci tanácsadó koordinálásával zajlott a program. Az eddigiekhez hasonlóan ez is egy interaktív foglalkozás volt, a résztvevők nagy örömére. A munka világán azt a közeget értjük, ahol napjaink nagy részét munkával töltjük. Ebben a közegben vannak főnökök, munkatársak, szervezetek, illetve örömök és csalódások. A munkavállaló egyén számára például a munka világa alapvetően a munkahelyet, a közösséget és a munkahelyi légkört jelenti.

Munkahelyi szocializációnak 3 fajtájáról beszélhetünk: szervezeti, munka és foglalkozási szocializáció. A munka szocializáció arra utal, hogyan viszonyulunk a munkához. A foglakozási szocializáció arra utal, hogy a foglakozásunkhoz kötődő viselkedési mintákat sajátítunk el. A szervezeti szocializáció arra utal, hogy munkavállaló miként illeszkedik be a munkacsoportba, hogyan képes kommunikálni a munkatársaival. Ez megköveteli, hogy munkavállaló képes legyen alkalmazkodni. Mind a 3 fajtát különböző gyakorlatokkal mutatta be az oktató.

  1. 9:30-10:30 Munkaszocializáció elősegítése – előadó: Janovics László:

Első körben a személyes értékekről, értékrendről volt szó. Kinek mi az érték, mit várnának el egy munkavállalótól, milyen értékekkel kell rendelkeznie. A közös megbeszélés után, minden résztvevő kapott egy lapot melyen számára a 10 legfontosabb értéket kellett felsorolnia. László elmondta, ha ismerjük a másik étekrendjét, könnyebben megérthetjük viselkedését, véleményalkotását. Az értékek megfogalmazása merősítést, önbizalmat, pozitív célorientációt ad. Az embereket jellemzik a munkával kapcsolatos elvárásaik, törekvéseik, preferenciáik, de az is fontos, hogy milyen személyi potenciállal rendelkeznek, hogy eredményesen láthassanak el egy munkafeladatot, hogy a munkából adódó fizikai és érzelmi megterheléseket jól ugorják át.

  1. 10:30-11:30 Szervezeti- és foglalkozási szocializáció – előadó: Janovics László:

A személyes értékprofil megbeszélése után, 2 csoportra osztotta László a résztvevőket. A feladatuk a következő volt: az egyik csoport volt a gyógyszergyártó cég, a másik pedig egy műtrágyát gyártó cég. Egy Brazíliában őshonos fákat kellett felvásárolnia mind a két cégnek, de más-más érdekekkel. A gyógyszergyártó cég egy a meddőség elleni gyógyszer kivitelezéshez akarta felhasználni a fában található anyagokat, a műtrágyát gyártó cég pedig egy természetet nem szennyező műtrágya kidolgozásához. A két csoportnak olyan stratégiát kellett kidolgoznia, melyben a másik felet meggyőzik, hogy miért jobb, ha ők veszik meg a fákat.  A két cégvezetőnek kellett egymással tárgyalnia, a kidolgozott stratégia alapján. A feladatot végül úgy oldották meg a résztvevők, hogy fele-fele arányban vásárolták meg a fákat, hiszen más-más részeit használták fel.

Ez a feladat a kommunikációs, illetve érvelési képességeiket fejlesztette a résztvevőknek. Ha az egyén egy számára új szervezeti környezetben képes önmagát térben és időben jól elhelyezni, akkor valószínűleg sikeresen fogja megtalálni és betölteni azt a szerepet, amely mind a környezete mind önmaga számára kielégítő lesz. Ez pedig a szervezeti szocializáció egyik fontos ismérve.

Ezután egy szintén a kommunikációt, kommunikációs csatornát erősítő feladatot kaptak a résztvevők. Jelentkezés alapján kineveztek egy tanárt a résztvevők közül. A feladat az volt, hogy egy négyzetekből álló rajzot kellet elmagyarázni, lerajzoltatni a többi résztvevővel, úgy hogy az eredeti rajzot csak a kiválasztott tanár látta. Természetesen a feladat végén mindenki megmutatta a saját rajzát, hogy mennyire sikerült az eredeti rajzot papírra vetni. Ez a feladat a szervezeti szocializációt mutatta be. Rávilágított az alkalmazkodás, és a megfelelő kommunikáció fontosságára.